Mindenszentek ünnepét a Közösség egyik tagjának az örökfogadalma pecsételte meg. A dakari testvériségben élő Robert testvért ebben a fontos döntésben több ezer fiatal imája kísérte.
Az őszi zord idő ellenére a szünet több mint 7000 fiatalt vezetett el Taizébe: 5700 francia három hullámban érkezett, de voltak Svédországból, Belgiumból, Németországból és más országokból is. A tíznapos időszakot a sokszínűség jellemezte, a legkisebb csoporttól a legnagyobbig, amely Lille városából 1100 fiatallal számolt.
A középiskolásokat olyan felnőttek kisérték el, akikkel otthon közösen készítették elő az utazást, ami után sűrű napokat tölthettek a közösség közelében. Több püspök is, mint például Mgr d’Ornellas, Rennes érseke, Mgr Patenotre Sens-Auxerre érseke, vagy Mgr Daucourt, Nanterre püspöke illetve Lille segédpüspöke, Mgr Delannoy, úgy gondolta, hogy egy ilyen hét jó alkalom arra, hogy egyházmegyéjének fiataljaival találkozzon.
A gimnazisták közül többen is elmondták, hogy a legfontosabb élményük a csend volt. A testvérek kihívásként még a legfiatalabbakat is arra biztatták, hogy töltsenek el egy kis időt csendben. Mély benyomást váltott ki, hogy a kiengesztelődés templomában, illetve annak környékén a «mai fiatalokhoz» hasonló középiskolások azt választották, hogy elgondolkodnak életük értelmén. Hazatérésük után is megmarad ez az élmény számukra.
