A találkozóra érkezett üzenetek

XVI. Benedek Pápa

Kedves fiatalok!

Az imádság által a Szentatya csatlakozik hozzátok, akik a Taizéi közösség meghívására összegyűltetek Poznanban, elődjének, II. János Pál pápának hazájában. Egyúttal kéri a Szentlelket, hogy egyre jobban növelje Isten iránti vágyakozásotokat és a Belé vetett bizalom elmélyítésének vágyát, hogy bátran nézhessetek szembe a jövővel és annak számos kihívásával.

A Szentatya bízik abban, hogy felkeresitek azokat az embereket, akik elvesztették Isten iránti fogékonyságukat, akik tapogatózva keresik Őt, sokszor anélkül, hogy ennek tudatában lennének. Nekik igazán szükségük arra, hogy hiteles tanúkon keresztül számukra is felragyogjon Krisztus arca. Adja meg az Úr, hogy hazatérésetek után, tetteitek és szavaitok által másokhoz is eljuttassátok azt a reményt, amely benneteket éltet és azt a lendületet, amelyet az Ő Lelke tud adni emberi létünknek!

Igen, örvendjetek annak a szomjúságnak, amelyet Ő maga keltett fel bennetek, hiszen ez a jele annak a méltóságnak, amelyben Isten fiaiként és lányaiként részesültetek. A 32. európai találkozó alkalmával Lengyelországban, a bizalom zarándokútjának egy újabb állomásán felfedezitek annak örömét, hogy együtt merítetek az Élő vizek forrásaiból, és hogy Krisztusban egymással közösségben vagytok. Erre az örömre kaptatok meghívást.

A Szűzanyának, minden hívő édesanyjának oltalmára bízva benneteket, Őszentsége XVI. Benedek pápa szeretetteljes apostoli áldásában részesít titeket, a taizéi testvéreket, a találkozó szervezőit, a benneteket fogadó lelkipásztorokat és híveket, valamint családjaitokat.

Bartolomaiosz konstantinápolyi pátriárka

"Ne féljetek! Íme, nagy örömet adok tudtul nektek és az lesz majd az egész népnek. Ma megszületett a Megváltó nektek, Krisztus, az Úr, Dávid városában." (Lk 2,10-11)

Az angyal üzenete a pásztorokhoz még ma is visszhangzik az egyház énekeiben, és a megtestesülés felfoghatatlan misztériuma a mai napig folytatódik. A keresztény hit központi tapasztalatára emlékeztet minket: a megváltás a megdicsőülésen keresztül valósul meg, az ember a kegyelem által Istenné válhat. "Ne féljetek!"

A gazdasági instabilitás idejében, amikor járványszerűen növekszik a munkahelyi bizonytalanság, a világot válság sújtja, amely a modern élet legmélyebb rétegeibe is behatol. "Aranyborjakat" emelnek és feláldozzák az igazságot, az egyenlőséget és a szabadságot a fogyasztás oltárán. Gazdasági válság, értékválság, identitásválság: a globalizált világot a jelentés elvesztése jellemzi. A mai korban a társadalmi hálózatok robbanásszerűen terjednek kifelé, míg az emberi kapcsolatok megszakadnak, virtuálissá válnak. Ez az elvilágiasodás az eredménye annak, hogy megtagadjuk a világ szentségét, és felbontjuk a kapcsolatot, amely Isten, ember és teremtés között fennáll.

Ez a "ne féljetek" nem más, mint egy ígéret, hogy a kapcsolat még fennáll és megsemmisíthetetlen, mert ez Isten szeretetének örök terve az emberiség számára. Isten azáltal, hogy megtestesült, vagyis magára vette az emberi természetet, lyoni Szt Irenaeus szavaival "összefoglalja" a szeretetkapcsolatot a Teremtő és a teremtmények között, hogy ezáltal felemelje őket a közösség szintjére. A világ, minden tényezőjével együtt, epifániává válik: Isten és az ő szeretetének megnyilvánulásává.

A 32. európai találkozó, a negyedik, amelyet Lengyelországban szerveznek, Roger testvér gondolatát folytatja. Roger testvér számára a keresztény testvérek közötti kiengesztelődés a "bizalom zarándokútjának" egyetlen kovásza. 30 ezer fiatal készül arra, hogy Poznanban összegyűljön öt napra. Amellett, hogy találkoznak és osztoznak egymással, a fiatalok megtapasztalják majd a közösség és a testvériség kötelékét, míg maguk is megpróbálnak isteni epifániává válni a Szentlélek kegyelme által.

Isten belépett a világba és már a történelem része, emlékeztetve az emberiséget arra, hogy a szabadság csak Benne és Általa található meg. Európa nemrég ünnepelte a berlini fal leomlásának huszadik évfordulóját. Ez az esemény nem következhetett volna be a keresztények megmozdulása nélkül. A lipcsei protestáns egyházak békés tüntetéseitől kezdve, II. János Pál pápa nemzetközi erőfeszítésein át (aki folyton azt hangoztatta, hogy "ne féljetek"), az ortodox egyházak mozgolódásáig mind a szovjet tömb területén belül és kívül, a berlini fal ledöntése nem csupán egy történelmi eseménysor vége vagy egy egyszerű politikai esemény volt; a jelentősége ökumenikus.

A berlini fal leomlása óta Európa már nem ismeri el a kereszténység helyét a történelemben. Míg az európai országok uniója politikailag és gazdaságilag kidolgozott, a történelme és az identitása megkérdőjeleződik. Úgy tűnik, mintha a kereszténység száműzve lenne Európa történelméből. Ezért most emlékeztetni szeretnénk arra, hogy Európa identitása mindenekelőtt keresztény, és nem határozható meg enélkül az örökség nélkül. Európa szekularizációja a történelemben jelenlevő Isten tagadásaként jelenik meg.Az európai keresztények megmozdulása, mint azt a poznani találkozó is mutatja, fontos kezdeményezés, amely emlékeztet a kontinens keresztény gyökereire, identitására és értékeire.

Isten megtestesülése a történelemben tovább folytatódik az egyház életében és az egész teremtést beragyogja. A világ szentségének tagadása a természetet is érinti. Míg egykor az ember a teremtés papja volt, ma a hóhérja. Egy új fal emelkedett fel, ezúttal egy láthatatlan fal, amely elválasztja az embert a természettől és tönkreteszi a kacsolatot közöttük. Újra felfedezni a teremtés szentségét, és óvni a természetet a mai keresztények új kihívása. Ezért ahogy Európa keresztényei képesek voltak megmozdulni, hogy ledöntsék a berlini falat és véget vessenek a hidegháborúnak, úgy most nekünk is meg kell mozdulnunk a globális felmelegedés ellen.

A mostani öt nap alatt arra biztatunk benneteket, hogy különösen imádkozzatok a bolygónkért. Arra is hívunk benneteket, hogy tanúi legyetek az élő és feltámadt Krisztusnak, valamint a teremtésben és a történelemben jelenlevő Istennek.

Hogyan tehetünk erről tanúságot ?

Maga Krisztus adja meg a választ János evangéliumában: "Arról tudják majd meg rólatok, hogy a tanítványaim vagytok, hogy szeretettel vagytok egymás iránt." (Jn 13,35)

Ezért, "ne féljetek".

A Canterbury érsek, Dr Rowan Williams

Kedves testvéreim, kedves barátaim!

Nagy megtiszteltetés számomra, hogy imáimat és üdvözletemet küldhetem a bizalom zarándokútjának fontos állomását képező európai Poznanban rendezett találkozóra. Az elmúlt augusztusban Taizében tett látogatásom olyan ajándék és kegyelem volt számomra, amelyre sokáig emlékezni fogok, csodálatos volt újra megtapasztalni a közös szolgálat és a fogadás különleges örömteli légkörét, és azt, hogy az egész világról összegyűlt annyi ember tette számomra széppé az ott tartózkodást.

Ezekben a napokban lehetőségetek nyílik arra, hogy megosszátok egymással gondolataitokat világunk legfontosabb kihívásairól, amelyek mélyén a legsürgetőbb és legégetőbb kérdés a következő: mi kell ahhoz, hogy valóban emberi életet éljünk?

Láttuk, hogy az emberiség milyen mértékben deformálódott és sérült a gazdagság, biztonság, szabadság hamis képzeteinek hatására. Keresztényként a mi hívásunk arra szólít fel, hogy emberi sorsunk valódi értelmét tárjuk fel az emberek számára. Jézus mondja, hogy az igazság szabaddá tesz bennünket (János 8,22) és hogy azért jött, hogy életünk legyen, mégpedig bőségben (János 10,10) – és hogy Ő egyszerre az igazság és az élet, valamint az út, amelyen járnunk kell ahhoz, hogy rátaláljunk az igazságra és az életre (János 14,6).

Az emberi sors tehát Jézusban válik láthatóvá – egy olyan életben, amely teljes mértékben tudatában van a világ tragédiájának és ínségének, nem szűnő nagylelkűséggel válaszol rájuk, kész szembenézni a velük járó veszélyekkel, kész az áldozathozatalra, és legfőképpen örömöt lel abban, hogy ezen az úton jár. Az ő sorsában található az igazság, és tárul fel az emberiség valódi célja és értelme, maga az élet.

Ahogy kezdetét veszi egy új év, az igazságban való élet bőségét kívánom nektek – hogy Benedek pápa enciklikáját idézzem: Caritas in veritate – az igazságosságra épülő szeretetet. Imádkozom, hogy ez a találkozó valódi fordulatot hozzon annak megértésében, hogy mi szükséges ahhoz, hogy azzá válhassunk, amire Isten teremtett bennünket, és hogy lelepleződjenek a hamis ideálok és fantáziák, amelyek eltakarják az emberiség igazi arcának szépségét – Isten dicsőségét Jézus Krisztus arcán (2Kor 4,6).

Az ENSZ főtitkára, Ban Ki Moon

Üdvözletemet küldöm minden fiatalnak, aki Lengyelországba utazott, hogy részt vegyen az idei Bizalom Zarándokútján.

Nagy örömmel tölt el, hogy a hangsúlyt a közösségre helyezitek. Egyedül nem sokra vagyunk képesek, együtt azonban változtatni tudunk a világon.

Azt különösen fontosnak tartom, hogy az idei Zarándoklaton központi szerepet kapnak a társadalmi témák, beleértve a szabadság kérdését.

A szabadság az emberi fejlődés és jólét egyik alapja. Ennek ellenére a szabadságot néha magától értetődőnek tartjuk, pedig a világon emberek milliói élnek, akik csak részleges vagy töredékes szabadsággal rendelkeznek. Míg esetleg szabadon utazhatnak vagy szabadon dönthetnek a tanulmányaikat illetően, sokan nem rendelkeznek azzal a szabadsággal, hogy megválasszák a kormányzás módját vagy hogy kifejezzék politikai és vallási nézeteiket. Máshol talán az emberek egy rövid időre megtapasztalhatják a szabadságot, míg ismét más helyeken a szabadságot állandó veszély fenyegeti. Ezenkívül emberek ezrei élnek bebörtönözve meggyőződéseik miatt, és egyáltalán nem rendelkeznek szabadsággal.

Az ENSZ az alapvető szabadságért dolgozik szerte a világon, az Alapokmányban és az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában megfogalmazottakkal összhangban. Köszönjük, hogy támogatjátok ezt a nemzetközi törekvést, és köszönjük az elköteleződéseteket az igazság, a szolidaritás és a béke iránt.

Fogadjátok jókívánságaimat egy gyümölcsöző zarándoklathoz, amellyel csatlakoztok közös célunk, egy békés és virágzó világ megvalósításához.

Az Európai Bizottság elnöke, M. Manuel Barroso

Kedves Mindnyájan, akik a Taizé közösség barátai vagytok és kedves fiatalok az egész világról,

Ismét egybegyűltetek, több tízezer fiatal Keletről és Nyugatról, a kontinens négy sarkáról és Európa határain túlról, hogy ünnepeljétek a szolidaritást és a békét, és hogy közösen elmélkedjetek a másokkal való osztozás és a szabadság értelméről.

Poznan városa és Lengyelország, amelyet a Taizéi közösség idén a találkozó helyszínéül választott, két fontos történelmi esemény dátumára hívja fel a figyelmeteket: a második világháború kitörésére 1939-ben és a vasfüggöny leomlására 1989 őszén, amely lehetővé tette Kelet-Európa számára a demokrácia visszatérését és kontinensünk újraegyesítését.

Az erre való emlékezés, a helyreállított szabadság és egység ünneplésének keretében üdvözöllek benneteket és biztatlak arra, hogy folytassátok küldetéseteket. Örömmel emlékezem vissza Alois testvérrel való találkozásomra az elmúlt évben az Európai Bizottság székhelyén és arra az üzenetre, amelyet Brüsszelbe elhoztatok nekünk.

Irántatok való csodálatom és jókívánságaim kísérnek benneteket.