Együtt érző Isten, hálát adunk neked Roger testvér életéért. Egy erőszaktól megtépázott világban olyan közösséget akart teremteni, amely a közösségi összetartozás példázatát mutatja fel. Haláláig a Feltámadt Krisztus hűséges tanúja volt – áldunk téged életéért.

 

Küldd el nekünk Szentlelkedet, hogy mi is a kiengesztelődés tanúságtevői lehessünk mindennapi életünkben. Tegyél minket találékonnyá az egység keresésében, amikor megosztottságot tapasztalunk a keresztények között, és a béke hordozóivá, amikor ellenségeskednek egymás között az emberek. Vezess minket, hogy szolidaritást vállaljunk a legkiszolgáltatottabbakkal, legyenek akár közel, akár távol tőlünk.

 

Roger testvér szavaival fordulunk hozzád: Boldogok, akik a szív bizalmával rád hagyatkoznak, Istenünk. Te megőrzöl minket az örömben, az egyszerűségben és az irgalmasságban.

 

(Alois testvér imája)

Az elmúlt három évben „a bizalom világméretű zarándoklatán” „az új szolidaritás” lehetőségeit kerestük oly módon, hogy fiatalokat hallgattunk meg minden földrészről. Alkalmuk volt megosztani egymással tapasztalataikat, gondolataikat a taizéi dombokon, a különböző országokban tett látogatásaink során, valamint a találkozókon Európában, Afrikában, Dél- és Észak-Amerikában, Ázsiában és Óceániában.

Az emberiség nehéz, átmeneti időszakot él át, amelynek a kimenetele bizonytalan. Egyesek arra koncentrálnak, ami nem megy, és reményvesztettség lesz úrrá rajtuk. Mások észreveszik az élet új lendületét, amely néha még erőtlen, de gyakran soha nem látott teremtőerővel tör elő, és arról tanúskodik, hogy az ember nem reménytelenségre született.

Taizében azokat a nőket és férfiakat köszöntjük szerte a világon, akik a reményre „fogadnak”. Az ő várakozásuk és tapasztalataik már a kibontakozó új szolidaritás jelei. Velük együtt szeretnénk most még egy lépést tenni előre ezen a közös úton.

Az új szolidaritás kibontakozásának jegyében

Az egész világot sújtó új bajok és szenvedések, az elmagányosodás új formái, a megoldandó új problémák – népvándorlás, természeti katasztrófák, egyenlőtlenségek, tömeges munkanélküliség, erőszak – új szolidaritásért kiáltanak, és egyszerre szólítják meg a különböző vallások hívőit és a nem hívőket.

Kész vagy-e erőfeszítéseket tenni azért, hogy az új szolidaritás általad is tovább növekedjék:

• hogy ne a szegények és a kisebbségi kultúrák elnyomása, hanem az igazság és a testvériség folyamatos megvalósítása váljék világméretű tendenciává;
• hogy végre befejeződjék mások kizsákmányolása, enyhüljenek a növekvő számú menekültek megpróbáltatásai, és védelemhez jusson minden egyes ember emberi méltósága, a leggyengébbeké is;
• hogy felismerjék a természet megóvásának kivételes jelentőségét, úgy is, mint a következő generációk jövőjének zálogát;
• hogy a technológiai fejlődés ne mélyítse tovább az emberek közötti egyenlőtlenség szakadékát, hanem mindenki javát szolgálja, és emberibbé tegye az életet;
• hogy a szolidaritás ne egyirányú, hanem kölcsönös legyen: akik adnak, fedezzék fel a kicsik, a szegények, az idegenek nagylelkűségét.

Már nagyon kevéssel is hozzájárulhatsz az új szolidaritás kibontakozásához, ahhoz, hogy végül valamennyiünket betölthessen az életöröm. Hiszel ebben?

Ha megszűnne a szolidaritás…

Miben fogod megtalálni a cselekvéshez szükséges ösztönzést? Néhány éve a keresztény lelkiismeret felébredt, mélyebb meggyőződésre jutott: Krisztus azért jött, hogy egybegyűjtse az emberiséget – feltámadásával egyazon család testvéreivé tette az embereket. Ha a keresztények látható közösséget alakítanak Krisztus körül, ha engedik, hogy a Szentlélek vezesse őket, akkor alkalmasabbak lesznek arra, hogy felfakasszák az együttérzés és a szolidaritás forrását, amelyben megmerítkezve friss erővel indulhatnak új útjaikra.

Mivé lenne az emberiség, ha megszűnne a szolidaritás a társadalmainkban?
Roger testvér az általa alapított közösség életének középpontjába három olyan evangéliumi erényt állított, amely mindenki számára elérhető:
öröm – egyszerűség – irgalmasság.

A most következő három évben engeded, hogy ez a három szó vezesse lépteidet, és segítse kitárni a szolidaritás kapuit a szívedben, a környezetedben és a társadalomban?

2016-ban figyeljünk az irgalom erényére! Fedezzük fel Isten jóságát és az emberi jóságot, azt, hogy a jóság mélyebben gyökerezik, mint a rossz. Ezen a realitáson keresztül elérkezhetünk Krisztus üzenetének lényegéhez. Ebben az evangéliumi szellemben hirdette meg Ferenc pápa az irgalmasság évét: minden ember arra hivatott, hogy az életén, a megbocsátáson és a határtalan együttérzésen keresztül magát Istent tükrözze vissza.

Irgalmasság ikon

Egy törvénytudó megkérdezte Jézust: „Ki az én felebarátom?”

 

Jézus akkor így kezdett beszélni: Egy ember Jeruzsálemből Jerikóba ment, és rablók kezébe került. Azok kifosztották, véresre verték, majd félholtan otthagyták és eltávoztak. Történetesen egy pap ment azon az úton lefelé, látta, de továbbment. Hasonlóképpen egy levita is, amikor ahhoz a helyhez ért és látta őt, elment mellette.

 

Egy szamariainak is arra vitt az útja. Odament, és amikor meglátta, megkönyörült rajta. Odalépett hozzá, olajat és bort öntött a sebeire, és bekötözte, aztán föltette teherhordó állatára, elvitte egy fogadóba és ápolta. Másnap elővett két dénárt, odaadta a fogadósnak, és azt mondta: ’Viseld gondját neki, és ha többet költenél, amikor visszatérek, megadom neked.’

 

Mit gondolsz, e három közül melyik volt felebarátja annak, aki a rablók kezébe került?” Az így felelt: „Az, aki irgalmasságot cselekedett vele.” Jézus erre azt mondta neki: „Menj, és te is hasonlóképpen cselekedjél!”

 

(Lukács evangélium 10, 29-37)

Képes lennél-e erőidet arra szentelni, hogy felebarátod segítségére siess, és orvosold az igazságtalanságokat? Krisztus van jelen az út szélén fekvő, magára hagyott sebesültben, és a te együttérzésedre vár.

Te magad is megpróbáltatásokat élsz át? Krisztus jóságosan tekint rád. Gondodat viseli, ahogy az egész emberiségét. Szeretetének vonásai néha egy megvetett ember arcán rajzolódnak ki, ahogy ennek az idegennek, a szamaritánusnak az arcán, akiben az irgalmas Krisztus tekint vissza rád.