Bibliai szöveg és elmélkedés

Az alábbi bibliai elmélkedések lehetőséget kínálnak arra, hogy a hétköznapok sodrában is keressük az imádságot és a csöndet. Próbáljunk a hét folyamán néhány órát szakítani a kijelölt bibliai szakasz és a hozzá kapcsolódó magyarázat elolvasására, majd válaszoljunk a kérdésekre. Ez után találkozhatnak a kiscsoport tagjai (3–10 ember), hogy megosszák fölfedezéseiket és imádkozzanak.
2021

június

Vendégszeretet: Teremtés 18, 1-8
Az Úr megjelent neki Mamre terebintjénél, amikor a meleg napszakban sátra bejáratánál ült. Fölemelte szemét és íme, három férfi állt előtte. Mihelyt meglátta őket, sátra bejáratától eléjük sietett, földig meghajolt és így szólt: „Uram, ha kegyelmet találtam színed előtt, ne kerüld el szolgádat. Hoznak vizet, mossátok meg lábatokat és telepedjetek le a fa alatt. Közben én hozok egy falat kenyeret, hogy felüdítsétek magatokat, aztán tovább mehettek. Hiszen ezért ejtettétek útba szolgátokat.” Azok így válaszoltak: „Tedd, amit mondtál.” Ábrahám besietett sátrába Sárához, és így szólt: „Végy gyorsan három adag lisztet, keleszd meg, és süss lepényt.” Azután kiment Ábrahám az állatokhoz, kiválasztott egy fiatal és erős borjút, s odaadta a szolgának, hogy sietve készítse el. Majd tejet és vajat hozott és meghozta az elkészített borjút is, és eléjük tette. Míg ettek, ott állt előttük a fa alatt. (Ter 18,1-8)

Isten hívására Ábrahám elhagyta a földjét, családját és atyja házát (Ter 12,1), hogy idegenként éljen egy olyan földön, amelyet Isten mutatott neki. Lemondott minden tulajdoni igényéről azért, hogy abból az ajándékból éljen, amit kapott. Isten egy egyetemes családot ígért neki: „általad nyer áldást a föld minden nemzetsége.” (Ter 12,3)

Az Ábrahám vendégszeretetéről szóló fenti történet arra emlékezteti a hívőket, hogy egy idegen fogadása Isten fogadását jelenti. Isten áldást ad az idegenek befogadására és átkot küld az idegenek bántalmazására Lót és Sodoma párhuzamos történetében (Ter 19). Az idegenek befogadása és szeretete - úgy, ahogy szomszédainkkal is tesszük - a hit átültetése a gyakorlatba. A fenti történet nem pusztán nagylelkűségre hív bennünket, hanem megmutatja számunkra a vendégszeretet mibenlétét.

Ábrahám úgy üdvözli a három látogatót, mintha maga Isten jönne el hozzá. Eléjük szalad, tiszteletteljesen meghajol és „úr”-nak nevezi őket. Nem kérdezi meg a nevüket, a hátterüket, azt sem, merre mennek. Sem nem diplomatikus, sem nem behízelgő. Nem sorolja őket kategóriákba, engedi, hogy titokzatosak maradjanak. Mivel Ábrahám hittel él, ez képessé teszi őt arra, hogy meghagyja vendégei szabadságát és tisztelje őket különbözőségükben.

Ábrahám szívélyesen invitálja az utazókat és szolgájukként viselkedik. Szavaiban visszafogott: egy kis vizet kínál, hogy megmossák a lábukat, és egy falat kenyeret ajánl fel. Ő maga azonban rendkívül nagylelkűen viselkedik: több napra elegendő ételt, azaz körülbelül 22 kg lisztet, egy borjút, sajtot és tejet kér a három embernek! Ábrahám saját maga is idegen, aki mindent ajándékként kap, és itt most az idegenek iránti nagylelkűségével ő is megmutatja az Istenbe vetett cselekvő hitét.

Az utazók megérkezése lehetőséget ad Ábrahámnak, hogy tágítsa a látásmódját, képes legyen befogadóbbá válni. Nem úgy viselkedik, mint egy uraság, aki néhány kiragadott pillanatot ajándékoz az idejéből a sok elfoglaltsága közepette, aki ajándékokat, üdvözlést, tiszteletteljes szavakat vár a békés szándékkal érkező látogatóktól, vagy aki kegyesen engedélyt ad az utazóknak a földjén történő áthaladásra. Fordított hozzáállást látunk itt, amely kifejezi a vendégszeretet és az idegenekkel való kapcsolat lényegét. Ábrahám - mintegy felettesként - utasításokat ad a feleségének és a szolgálóknak, a látogatókkal szemben azonban szolgaként viselkedik.

Az emberek, akiket vendégül látnak, bőkezű vendégszeretetben részesülnek. Elfogadják a vizet, az ételt, a felajánlott lehetőséget a pihenésre és arra, hogy ott tölthessék az éjszakát. Még mielőtt elfogadnák ezt a kölcsönt, önmagukat és életüket vendéglátójuk kezébe adják. „Elhisszük, hogy nem fogsz megmérgezni vagy kirabolni bennünket, amíg alszunk. Kezedbe helyezzük az épségünket. Irgalmadra bízzuk magunkat. Úgy gondoljuk, hogy bízhatunk benned.” A vendéglátó felelős a vendég biztonságáért, sértetlenségéért. Ez a felelősség lehetővé teszi számára, hogy növekedjen. Megmutatja, hogy elismerésre érdemes, tiszteletet vív ki általa. „Másoknak is elmeséljük mindazt a jót, amit értünk tettél, jó híredet keltjük mások előtt, a nevedhez áldás kapcsolódik majd.”

Így növekszik az érdeme, méltósága és tisztelete ismeretségi körén túl is annak, aki másokat befogad.

- Melyik evangéliumi történetben jutalmazza meg Jézus azokat, akik vendégül látják őt?

- Hogy lát engem vendégül Jézus ma?

- Mikor láttak vendégül engem vagy kaptam segítséget idegenektől?

- Hogyan mutathatok vendégszeretetet az idegenek vagy szegények iránt a saját otthonomban vagy közösségemben?



További bibliai elmélkedések

Printed from: https://www.taize.fr/hu_article2443.html - 17 June 2021
Copyright © 2021 - Ateliers et Presses de Taizé, Taizé Community, 71250 France