A közösség ma mintegy száz testvért számlál, katolikust és különböző protestáns felekezetűt egyaránt, akik kb. 30 különböző országból származnak. A közösség már puszta létezésével is a kiengesztelődés jele a megosztott keresztények és az egymással szemben álló népek között.
A közösség testvérei kizárólag saját munkájukból élnek, nem fogadnak el adományt. Hasonló módon családi örökséget sem fogadnak el; a közösség azt a legszegényebbeknek adja.
Néhány testvér hátrányos helyzetű országokban él, hogy a szegénységtől vagy a megosztottságtól szenvedők mellett a béke hordozói legyen. Testvérek kis csoportjai Ázsiában, Afrikában és Dél-Amerikában a körülöttük élők életkörülményeiben osztoznak, és igyekeznek megjeleníteni a szeretetet a legszegényebbek, az utcagyerekek, a fogságban lévők, a haldoklók és azok között, akiket magukra hagytak, vagy megsebeztek az emberi kapcsolatok.
Az évek során egyre több fiatal érkezett Taizébe. A világ minden részéről jönnek, hogy részt vegyenek az egyhetes találkozókon. A Szent András nővérek (egy 700 éves nemzetközi katolikus női közösség tagjai), lengyel orsolyita nővérek, valamint Páli Szent Vince nővérek is jelen vannak, és a fiatalok fogadásának egy részét ők vállalják.
Egyházi vezetők is ellátogatnak Taizébe. A közösség vendége volt már II. János Pál pápa, négy Canterbury érsek, több ortodox metropolita, Svédország tizennégy evangélikus püspöke és számtalan lelkész a világ minden tájáról.
1962-től kezdve a testvérek és a Taizéből küldött fiatalok nagy körültekintéssel folyamatosan járták a kelet- és közép-európai országokat, hogy közel legyenek azokhoz, akik országaik határai közé szorultak.

Roger testvért 2005. augusztus 16-án, kilencvenéves korában egy esti ima alatt meggyilkolták. Azóta Alois testvér a közösség priorja, akit Roger testvér sok évvel korábban utódjául választott.