• >
  • Világszerte >
  • Magyarországon >
  • Menekültek Magyarországon >
  • Elkísérni a menekülteket
  • A Közösség
  • A hit forrásainál
  • Taizébe jönni
  • Világszerte


 
  • Libanon 2019: Ifjúsági találkozó Bejrútban
  • Magyarországon
    • Rendszeres közös imák
    • Új magyarországi kiadvány
    • 2016. Találkozó Pannonhalmán, Alois testvér Budapesten
      • 2016. szeptember 24.: Ifjúsági találkozó Pannonhalmán
      • Alois testvér: A szerzetesi élet a 21. században – Taizé és a monasztikus hagyomány
      • Közös ima a békéért taizéi testvérekkel Budapesten
      • Alois testvér Budapesten: Beszélgetés a Párbeszéd Házában
      • 2016. szeptember 25., vasárnap jezsuita 8-as szentmise: Alois testvér, a Taizéi Közösség priorjának elmélkedése
    • Menekültek Magyarországon
      • Miért fontos ez nekünk?
      • Videó beszámoló: Egy hónap a menekültek közelében
      • Elkísérni a menekülteket
    • Pécsi találkozó - 2009. október 23-25.
      • Beszámolók a találkozóról
      • Pécs képekben: A találkozó napjai
  • Afrika
    • 2008: Nairobi találkozó
      • Fényképek: Nairobi találkozó
    • 2012: A bizalom zarándokútja Ruandában
      • A Bizalom Zarándokútja Kenya fővárosában, Nairobiban
      • Fényképek
      • Taizé: Kigaliból Rómába
  • Amerika
    • 2007: Cochabambai találkozó
      • Fényképek: Cochabambai találkozó
  • Ázsia
    • Kína: Taizé 1 millió Bibliát nyomtatott Kínában
    • Fényképek: Alois testvér Kínában
    • Alois testvér Ázsiában
    • Közel-Kelet: Egy zsidó ember imája a gázai gyermekekért
    • 2006 Kalkuttai találkozó
      • Fényképek: Kalkuttai találkozó
  • Európa
    • Európai találkozó Wrocław
      • Alois testvér elmélkedései
    • Minden év végén
      • Madrid 2018
        • Alois testvér elmélkedései
        • Alois testvér elmélkedései
          • 2018. december 28., péntek
          • 2018. december 29., szombat
          • 2018. december 30., vasárnap
          • 2018. december 31., hétfő
        • Madrid 2018: Fényképek
      • Valencia 2015
        • Fényképek
      • Prága 2014
        • Elmélkedések Alois testvértől
      • Strasbourg 2013
        • Alois testvér elmélkedései
        • Fényképek
      • Róma 2012
        • A találkozóra érkezett üzenetek (angolul)
        • XVI. Benedek pápa szavai az európai találkozó résztvevőihez
        • Fényképek
      • Berlin 2011
        • Találkozó Berlinben: 30 000 fiatal, úton az új szolidaritás felé
        • Alois testvér elmélkedése
        • Fényképek
      • Rotterdam 2010
        • Rotterdam: Nederland 2 TV közvetítése a találkozóról
        • Rotterdam: Fényképek
      • Poznań 2009
        • Fényképek
      • Brüsszel 2008
        • Válogatás a magyar nyelvű nyomtatott sajtó írásaiból
        • Fényképek
      • Genf 2007
        • A 40 ezer fiatal magával ragadta Genfet
        • Fényképek
      • Milánó 2005
        • Milánót belakja Roger testvér lelkülete
      • Budapest 2001
        • 2001: Visszhangok a budapesti találkozó után
    • Európai Találkozó Taizében
      • Európai Találkozó: Rendhagyó év végi találkozó Taizében és online
      • Európai találkozó Taizében és online: A részvételről
      • Európai találkozó Taizében és online: Helyi kezdeményezések
      • A találkozó programja
    • Ausztria: találkozó Grazban
      • Graz 2018 októberében
      • Gyakorlati tudnivalók
      • Graz 2018: A találkozó programja
    • Hírek az ideiglenes kisközösségekről
    • 2006: Egy híd története
    • Németország: 2010. június: Látogatások és imádságok
    • Találkozó Lvivben
      • Lviv 2018: Gyakorlati tudnivalók
      • Lviv 2018: Előzetes program
      • Közös utazás Magyarországról Lvivbe
    • Zarándoklat Bukarestbe
    • Ljubljana, 2012. május: Találkozások mozaikja a szlovéniai tavasz közepén
    • Isztambul: Egy állomás a bizalom zarándokútján
    • Isztambul: Alois testvér elmélkedése
    • Oroszország: 2011. Húsvét
      • Húsvéti ünneplés Taizében és Moszkvában
      • Zarándoklat Moszkvába
      • Moszkvai zarándoklat - napról napra
      • Moszkvai zarándoklat - április 23. szombat
      • Oroszország: 2011-es Húsvét: Moszkvai zarándoklat - április 23. szombat
Magyarország
 

Elkísérni a menekülteket

Ferenc évek óta Taizében él családjával, ahol a fiatalok fogadása körüli teendőkben kötelezte el magát. Magyarként úgy érezte, hogy az elmúlt hetekben otthon kell lenni a menekültek közelében és megpróbálni segíteni mindabban, amiben tudunk. A közösség úgy döntött, hogy egy „ideiglenes kis közösséget” indít útjára Taizéből érkező önkéntes fiatalokkal. Az alábbi sorokat Ferenc írta Magyarországról:


fénykép: Hölvényi Kristóf

Dél felé érkeztünk meg egy fiatal fotó-újságíró barátommal, Kristóffal a magyar-szerb határra. A békés, kis falu, Röszke határában egyszer csak szemünk elé tárult az út mindkét oldalát övező, két-három hektáron elterülő táborszerű képződmény. Mindenféle színű kis sátrak, egy pár nagyobb, komolyabb sátor, két, „hálóhelyiséggé” átalakult mezőgazdasági fóliasátor, negyven mozgó wc és egy megrendítően nagy embertömeg. Ez volt az érkezési pont, a Magyarországra érkező menekültek fogadóállomása. A tábor képzeletbeli bejáratánál két német önkéntes irányította az autóval és gyalog segíteni érkezőket. Csak a néhány rendőrautót, mentőautót és a helyszínre érkező segélyszállítmányokat engedték át, mindenki mást a szomszédos mezőn parkoltattak le.


fénykép: Hölvényi Kristóf

Az utat keresztező síneken már évek óta nem jár vonat. A vonatok helyén most emberek szakadatlan sora hömpölygött. Hirtelen magam előtt láttam az európai találkozóra érkező fiatalok csoportjait, ahogy érkeznek és vonulnak egyik irányból a másikba. De hamar megértettem, hogy a látvány csak nagyon távolról hasonlít az általam ismert zarándok fiatalok tömegére.

Szívszorító volt látni a mérhetetlen sok családot gyerekekkel, kisbabákkal a babakocsiban -amikkel csak döcögni lehet a vasúti talpfák között-, várandós anyákat, idős nagymamákat és bácsikat, akiket a fiatalabbak támogattak. Szótlanul és mozdulatlanul álltam ott több mint fél óráig és nyeltem a könnyeimet. Az úti csomagok jóval kisebbek voltak, mint a Taizébe egy hétre érkező zarándokok táskái. A jól felszerelkezetteknek hátizsákjuk volt, de a legtöbben egy nejlon zacskóval a kezükben lépdeltek fáradtan előre.

A menekült áradat menetirányával szembe elsétáltunk a szerb határig. Fáradt és aggodalommal teli szemek tekintettek ránk. De amint megszólítottuk és köszöntöttük a velünk szembe érkezőket, mosolygó arcok néztek vissza ránk. Arabul és angolul próbálkoztunk: „marhaban, assalamu alejkum, welcome...” A határ előtt néhány méterrel ott magaslott az a szégyenletes kerítés, amit 25 évvel a vasfüggöny leomlása után húztak fel. Azon a napon mikor ott jártunk, a síneknél még nyitva állt a rács és mindenki ott lépett be Magyarország területére. Ez az átjáró volt napokon át minden külföldi és belföldi média figyelmének a középpontjában.


fénykép: Hölvényi Kristóf

Visszagyalogoltunk Szerbiából Magyarországra és beszédbe elegyedtünk az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának Hivatala (UNCHR) magyarországi munkatársaival, akik az érkezők számlálásával voltak elfoglalva. Volt közöttük egy szíriai lány, aki arabul próbálta a legfontosabb tudnivalókat elmondani minden menekültnek: „ 10 perc gyaloglás után elérkeznek egy első fogadótáborba, ahol kapnak enni, van orvos, sátrak, ahol megpihenhetnek. Ruhát, cipőt is találnak és takarót is, ha éjszakára szükségük lesz rá... majd kék buszokkal elviszik önöket abba a menekülttáborba, ahol regisztrálhatják menekült státusz iránti kérelmüket.”

A dublini egyezmény alapján, amit Magyarország így vagy úgy megpróbál betartani, a menekülteknek abban az országban kell benyújtania a menekült státusz iránti kérelmét, ahol beléptek az Európai Unió területére. Ki kell tölteni egy kérvényt és ujjlenyomatot vesznek mindenkitől. Ez utóbbitól tartottak nagyon sokan... Szeptember 12-én szombaton 4500 embert szállítottak buszokkal a menekülttáborokba, ahol regisztrálhatták magukat. De ugyanezen a napon az ENSZ munkatársai este tíz óra felé azt suttogták a fülünkbe, hogy ők 11 000 határátlépőt számoltak meg! Az a sok ezer ember, akit nem buszok szállítottak el, a maguk módján folytatták tovább az utat gyalog vagy embercsempészek segítségével, akik nekünk is felajánlották, hogy 100 euróért elvisznek minket Budapestre... A bécsi és müncheni tarifát nem sikerült megtudnunk.

Hihetetlen volt látni, hogyan szerveződött a tábor minden központi irányítás nélkül és hogyan tudtak a különböző segítő csoportok és szervezetek együtt dolgozni. Itt Magyarországnak egy, a médiák által kevésbé mutatott arcát lehetett látni. Ott álltak előttem Budapestről érkezett fiatalok, akik mondták, azért jöttek, hogy segítsenek és kérdezték, hova állhatnának be. Öt perccel később már egy „volonteer” feliratú kitűzőt viseltek és ételt osztottak, szemetet szedtek. Meg vagyok róla győződve, hogy valami megmozdult a magyar társadalomban és sokan vannak, akik hosszú távon is szeretnének segíteni a menekültek befogadásában. Igen, vannak olyan politikusok, akik cinikusan politikai játéknak használják fel a menekült válságot. Igen, sokaknak nehezen értelmezhetőek Ferenc pápa felhívó szavai. Igen, vannak félelmek, amiket meg kell próbálnunk meghallgatni és megérteni. De ennek ellenére oly sokan megmozdultak és jóakarattal segítettek, ott voltak az utak mentén, a vasútállomásokon, a határállomásoknál. Ezek az emberek tanúságot tettek arról, hogy a vendégszeretet nem egy üres szó, hanem mély tartalommal és értelemmel bíró valóság.

A múlt héten Magyarországra érkező taizéi önkéntesek valószínűleg nem fognak már találkozni a tömött sorokban vonuló menekültekkel. De találkoznak majd mindazokkal, akik még úton vannak vagy akiket visszaküldenek Magyarországra vagy akik most érkeznek Szerbia, Horvátország vagy Románia felől. Ezért arra gondoltunk, hogy a legkézzelfoghatóbb módon akkor segíthetünk, ha becsatlakozunk a jezsuiták által indított menekültprogramba.

A program alapelvei:

1. Tiszteljük és védjük keresztény hitünk szeretetparancsa alapján a menekültek emberi jogait.
2. Tiszteljük és védjük a Szent István-i hagyományt az idegeneket befogadó társadalom értékelésében.
3. Tiszteljük és védjük a nemzeti identitást és a jogot a nemzeti nyelv és kultúra, valamint falvaink és városaink védelmére, hiszen ezek alapján van lehetőségünk a valódi befogadásra és integrálásra.
4. Tiszteljük és védjük az értékalapú Európához tartozásunk és az ebből adódó szubszidiaritás és szolidaritás hagyományát.
5. Tudatában vagyunk annak, hogy felelősségünk komoly közösségi és személyes áldozattal jár.

A Taizéből érkezett fiatalok konkrét feladatvállalása

A fiatalok ( egy magyar, egy cseh, egy holland és egy angol) bekapcsolódnak a jezsuiták által indított programba, amelynek keretén belül a kiskorúakat befogadó fóti menekülttáborban fognak minden nap dolgozni. Olyan gyerekek és fiatalok között lesznek, akik mindenüket, még a szüleiket is elveszítették.

„Hospes venit, Christus venit”

Utolsó frissítés: 2015. szeptember 23.

Mai bibliai olvasmány

KE, 13 Április
Jézus mondja: Azok az anyám és rokonaim, akik hallgatják és tetté is váltják az Isten szavát.
Lk 8,19-21
Tovább...

Naptár

 Keresés

A testvérek munkái

A testvérek munkái

A Közösség

  • Hírek
  • Hívatás és történelem
  • Roger testvér, Taizé alapítója
  • Mások Taizéről
  • Távoli helyeken élő testvérek
  • A testvérek munkái
  • Szolidaritás : Operation Hope
  • Évfordulók 2015-ben: Egy új szolidaritás felé

A hit forrásainál

  • Ima
  • Énekek
  • Elmélkedések, gondolatok

Taizébe jönni

  • Protection des personnes [hu]
  • Tudnivalók a 2020-as évre
  • Hírek
  • Fiatalok találkozói
  • Tudnivalók a 2019-es évre
  • Utazás Taizébe
  • Multimédia

Világszerte

  • Magyarországon
  • Romániában
  • Afrika
  • Amerika
  • Ázsia
  • Európa

Copyright © Ateliers et Presses de Taizé

Honlapunkról

[ lap teteje | Honlap térképe | Kezdőoldal]

  • Kapcsolat
  • Operation hope