Nincs fordítás.

TAIZÉ

Kérdések a hitről és a Bibiliáról

Könyv: Keressetek és találtok!

 
Keresése közben az ember kérdéseket vet fel. Boldog, aki-ahelyett, hogy azt képzelné, kérdéseire egyszer s mindenkorra megtalálta a választ-tudja: minden válasz átmeneti szakasz a kérdés szüntelen elmélyítésének útján, és a lényeg felkutatása a „kezdet vég nélküli kezdetére megy vissza” (Nüsszai Szent Gergely, IV.század). Azok a fiatalok és kevésbé fiatalok, akik a Taizé dombján egymást váltják a nemzetközi találkozókon, gyakorta tesznek fel hitükre vonatkozó kérdéseket. E könyv a Taizében gyakran felmerülő kérdésekkel kapcsolatos rövid elmélkedések sorozatát gyűjti össze. Azoknak kíván elmélkedési útmutatót és bibliai utalásokat nyújtani, akai szeretnének elmélyülni a minden emberi képzeletet felülmúló Isten misztériumában.

>>> Új Ember kiadó

Részletek a könyvből

Hogyan ismerhetjük meg az Istent?

Mielőtt bizonyossággá lenne számunkra, Isten személye inkább kérdésként merül fel előttünk. Ki ne tette volna fel magának legalább egyszer a kérdést, hogy mi értelme az életnek?
„Miért létezik a világmindenség? Miért vagyok itt, a földön? Van-e valami értelme az emberi történelemnek és benne az én személyes életemnek?”

Az emberiség vallási hagyományai megerősítik azt, hogy e kérdésekre olyan válaszok is vannak, amelyek nem csak tőlünk függenek. A Biblia olyan Istent mutat fel számunkra, aki jó, aki minden létezőnek teremtője, aki nagyon közel áll az emberekhez. Ahogy Szent Pál kifejti az athéni filozófusoknak: „Nincs messze egyikünktől sem. Mert benne élünk, mozgunk és létezünk” (ApCsel 17,27–28).

Az istenismeret kiindulópontja az a meggyőződés, hogy Isten nem játszik velünk bújócskát, hanem azt szeretné, hogy megismerjük. Jézus is ezt próbálta megértetni hallgatóival, amikor így szólt: „Keressetek, és találtok… Aki keres, az talál” (Lk 11,9–10). Arról beszélt, hogy Istent az imádságban keressék. Isten keresése elsősorban szívünk mélységeinek megnyitását jelenti a bizalommal és egyszerűséggel átjárt párbeszédben.

(...)

Miért hívjük Istent Atyának?

„Mindenek fölött állsz: hogyan is nevezhetnénk másképp?” – így gondolkodott Istenről a IV. században Nazianzi Szent Gergely püspök. Mégis hányféleképp nevezzük Istent, mikor jó pásztornak, vőlegénynek, barátunknak szólítjuk, apaként vagy anyaként utalunk rá? „Mint ahogy az Atya könyörül a fiain, úgy könyörül az Úr azokon, akik őt félik” (Zsolt 103,13). „Mint akit édesanyja vigasztal, úgy vigasztallak meg én is titeket” (Iz 66,33). Amikor tanítványai Jézust kérdezik afelől, hogyan imádkozzanak Istenhez, a nekik adott imádság így kezdődik: „Atya” (Lk 11,2) vagy „Atyánk” (Mt 6,9).

(...)

Isten mindenható?

Hitvallásunkban ezt mondjuk: „Hiszek a mindenható Atyában.” Nehezen értelmezhető szavak. Ha Isten bármit megtehet, miért nem akadályozza meg a gonoszt? Miért engedi, hogy ártatlan emberek szenvedjenek? Valószínűleg nem értjük teljesen, mit is akartak kifejezni a hívő emberek, amikor Istent „mindenhatónak” kezdték szólítani. A szavak jelentése gyakran változáson megy keresztül, és az idő előrehaladtával elveszítik eredeti értelmüket. A hitvallásban, akárcsak a Bibliában, ahonnan ez a kifejezés származik, a „mindenható” a görög pantokrator szó fordításaként szerepel. Mindössze tízszer találkozhatunk vele az Újszövetségben, ezek közül kilencszer a Jelenések könyvében fordul elő.

(...)

Isten ítél? Isten „beavatkozik” az eseményekbe? Isten megváltoztat minket? Mit ért a Biblia „Isten akaratán”? Vajon igazságos-e Isten? Hogyan Látja Isten az ártatlanok szenvedését? Mit jelent az hogy Jézus az „Isten fia”? Miért vitt végbe Jézus csodatetteket? (...)

Utolsó frissítés: 2018. február 10.